TÖRTÉNELEM - 8.
TÉTEL
A reformáció, okai és következményei
Német föld – helyi hatalmak:
világi, egyházi fejedelmek, önkormányzattal rendelkező városok,
nagyobb önálló grófságok laza szövetsége
császár és birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabb
Az ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt.
Délen: kézműves-, bankárközpontok
Északon: tengeri kereskedelem
Észak-Itália – Flandria útvonal: Köln, Augsburg, Nürnberg, Ulm
Bányászat:
Harz-, Német Érchegység – szén
Mansfeld – réz, ezüst
vízerő használata – vontatás, szivattyú
A tőkés bérmunkás kapcsolat itt bontakozott ki először.
Ország belseje: céhes viszonyok, jelentéktelenebb kereskedelem
az ország politikai tagoltsága csak nehezítette a gazdasági fejlődést
Fejedelmek – leggazdagabb főrangú nemesek közül
a császári hatalomtól függetlenítették magukat
saját terület – központosítás, összbirodalom – decentralizálás
Köznemesek: lesüllyedtek Ţ kisnemesség, lovagok
Jelentős részük polgárosodni kezdett, hivatal vállalás
irigyen nézték a tehetetlen papságot, város gazdag patríciusait
főpapok: érsekek, püspökök, prépostok, apátok, rendfőnökök stb.
alsópapság: létfeltételeikben a tömegekhez közelebb levők
16. sz. végén a papság tekintélye rohamosan csökkent
Sokan támadták az egyházat: birtokok, feudális kiváltságok, fényűzés
Polgárok követelése: olcsóbb egyház
Német uralkodó osztály problémája: pápai jövedelmek Itáliába áramlása
szerzetesek: a birtok jövedelmeit lefölöző semmittevők
Más országokban az uralkodó megvédte az országot az egyház követeléseitől
Franciaország: 1302 óta az uralkodó beleegyezése kell az egyházi célú pénzek kiviteléhez.
A kis német fejedelmek nem tudtak szembe szállni a pápa hatalmával.
német patríciusok: a város többi rétegének háttérbe szorítása
középpolgárok: céhtagok, kézművesek
elégedetlenek a fejedelmek és az egyház uralmával
számukra a birodalom egysége lett volna előnyös
szétforgácsolt – erejüket lekötötte a helyi kiváltságok megvédése
plebejusok: tönkrement mesterek, szegény kézművesek, céhlegények
parasztság: a lakosság 80%-a – erősen differenciálódott
nyugaton: városok közelében bekapcsolódtak az árutermelésbe
keleten: a helyzetük rosszabbodott – földesurak kisajátították a földeket,
megnövekedett anyagi terhek, robot
társadalmi osztályok közötti ellentét ü
ý Ţ reformáció, német parasztháború
egyházzal szembeni elégedetlenség ţ
Az egyház nem tudta kielégíteni az emberek vallásos igényét
A reformáció közvetlen kiváltó oka
A régebbi visszaélések fölelevenítése és súlyosbodása
X. pápa rendeletére árusították
pénzért vett bűnbocsánat
jövedelem: Szent Péter-templom építése
1517. október 31 Wittenberg
Luther Márton – Ágoston-rendi szerzetes
kiszegezte a 95 pontból álló tételsort
A téziseknek erős visszhangja volt
A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg – egyedül a hit által üdvözül az ember
nincs szükség: költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra,
pápai hatalomra, gyónásra, szerzetességre
Luther javasolta az egyházi birtokok világi kézbe adását
Minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót
A középkori ember megértette, hogy a kegyelmet Isten tiszta szeretetből adja, érdemre való tekintet nélkül.
A pápa kiközösítette az egyházból Luthert – már egész Németország mögötte állt
Pártfogói kierőszakolták, hogy a császár hallgassa meg őt
1521 Worms-i birodalmi gyűlés – a pápa is átokkal sújtotta Luthert
Wartburg várába menekült – Bölcs Frigyes fejedelemhez
10 hónapi látszatfogsága alatt lefordította németre a Bibliát
Megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait.
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek
1529 Speyer-i birodalmi gyűlés – kimondja:
Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik
Luther hívei válaszul protestáltak (tiltakoztak)
1530 Augsburg-i birodalmi gyűlés – V. Károly hívta össze
célja a békítés volt protestánsok és katolikusok között
beterjesztették az ágostai hitvallásnak nevezett tanokat
1531 Protestáns fejedelmek szövetsége – védelem a katolikusok támadásai ellen
elfoglalták az egyházi birtokokat, megszüntették a kolostorokat
1574 A császár győzelmet aratott a protestánsok fölött
A Franciákkal szövetkeztek Ţ V. Károly kénytelen volt engedni
1555 Augsburg-i vallásbéke
Habsburg Ferdinánd közreműködésével
a katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni
a lutheránusok megtarthatták a korábban lefoglalt egyházi javakat
Akié a föld, azé a vallás elv elismerése –
aki nem akarta követni a fejedelem vallását, az szabadon elköltözhetett
Paraszti, városiak – az egyházi reform mellett az elnyomástól is szabadulni akartak
Anabaptisták – újrakeresztelkedők: a hitközösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni
Münzer Tamás – határozottabb tartalmat nyert az irányzat
Münzer eszméi: vallásos köntösben a nép elégedetlensége
forradalmi megmozdulásokra ösztönöztek
gazdagok támadása, szegények életének követése
a mennyország nem a túlvilágon, hanem a Földön van
Isten országa: társadalom, ahol minden munka és vagyon közös
nincs magántulajdon, államhatalom
Münzer eszméihez hasonló program
vezetője: Geyer Flórián
a felkelést leverték
vezetője: Ulrich Zwingli, halála után Kálvin János
Kálvin tana: elve elrendelés tana
Isten korlátlan ura a világmindenségnek
az embernek még születése előtt eldőlt a sorsa – predesztináció
kereskedelmi tevékenység eredménye – a kiválasztottság jele
az uralkodók hatalma Istentől ered
Szertartás reformja – egyszerű istentisztelet
Genfi egyház – köztársasági alapelvek
élén: választott tanács – prédikátorok, presbiterek (konzisztórium)
ellenőrizte a város irányítását, beleszólt a polgárok életébe
Kálvin Genfben despotikus hatalmat gyakorolt
Rendeletére égették meg Szervét Mihályt – spanyol antitrinitárius orvos
Antitrinitárius: szentháromság-tagadó – a legszélsőségesebb protestáns irányzat
követői az unitáriusok, menedékük Erdély lett
A kálvinizmus több országban a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett
Franciaország, Skócia, Anglia, Magyarország (Erdély, hódoltsági mezővárosok)
A katolikus egyház megreformálására tett kísérletek nem jártak sikerrel
A reformáció hatására a változások elodázhatatlanná váltak
A katolikus egyház még mindig uralkodó vallás – újjá szervezhette erőit
Cél: a hitélet tisztaságának visszaállítása – ellenreformáció
Az ellenreformáció elindítója
a papság életmódjával foglalkoztak
betiltották a búcsúcédulákat
a püspököket szigorúan kötelezték feladatuk teljesítésére
papnevelő intézetek felállítása – verseny a protestáns prédikátorokkal
Jelentős eszközök: tiltott könyvek jegyzéke
Index, Szent Officium – pápai inkvizíció szervezete
1540 Jézus Társasága – röviden jezsuiták
megalapítója Loyola Szent Ignác
fő célkitűzés: az pápa fősége alatt egyesíteni az egész világot
tagoktól tökéletes engedelmességet követeltek – gondos nevelés
a rend tagjai tudósok lettek, a pápaság diplomatái
politikusok – nagy hatás az uralkodóra, európai politikai életre