Nyílt levél Kovács Zsombornak!

Kedves Zsombor!

A Török Zsolttal folytatott rövid beszélgetésed indított arra, hogy három-négy év után ismét “beszéljünk”.

Örömmel hallottam, hogy olvasod a www.lutheran.ro honlapot. Amit ott olvastál magadról az valóban kellemetlen, de az igazság néha fájó is lehet. Különösen akkor, ha ezzel akarod a lelkiismeretedet tisztára mosni, hogy lám csak Béla mit mond rólam, íme ez nem barát, nem vagyunk barátok, tehát tehetek bármit... A honlapot én is olvastam ott nincs szerző, de persze írhatta úgy ő, mint én vagy bárki más.

Nem találod furcsának, hogy berzenkedj egy a cselekedetedet sajátos megvilágításban megfogalmazó, de igaz mondat ellen és ne gondolkozz el azon, hogy aláírsz Béla ellen, aztán kerülöd, mint a leprást, kitérsz a megkeresése elől, majd elmész a fegyelmiére, az övére és a korábban a testvéréjére, aláírsz, egyetértesz, megszavazod a kitételét, Dávidnak 4, nekünk 2 gyermekkel, aztán eljössz az un. barátodhoz, aki már nem a barátod, tehát mindegy és akkor elvennéd a gyülekezetét, mindezt úgy, hogy betartod az érvénytelen Kánonod minden paragrafusát, szerinted a lelkészi esküdet is (mert úgy értettem Zsolttól, hogy Béla nem tartotta be szerinted és milyen lelkész az ilyen, tehát következésképpen te betartod vagy azt gondolod, hogy betartod, de ezt majd a későbbiekben...) és nem gondolkozol el azon, hogy vajon tényleg annyira félreismertem ezt az embert? Vajon nincs egy szemernyi igazság abban amiért mindent egy lapra tett fel és kockára tette úgy az ő, mint családja jövőjét? Vajon ez az ember nem érdemelt meg egy annyit, hogy egyszer megkérdezd mi ez az egész, hogy ha mások nem akartak vele tárgyalni (pld. Püspök), akkor te megkérdezd az ő véleményét, szemszögét? Normálisnak találod, hogy úgy ítélsz el valakit és teszel utcára, hogy soha nem nézted meg a másik oldalt is. Ha olyan igazi barát vagy és tudod, hogy a másik hibázik megmondod neki, vagy megpróbálod meggyőzni, hogy ne csinálja, persze ez sem történt meg...

De térjünk ki a lelkészi esküre, aminek szerinted Béla minden pontját áthágta. Az 1981-ben megjelent ágendátokban nem találtam, (hacsak azóta nem jelent meg másik egy dugiba összehívott zárt zsinati ülésen...) ezért a magyarországi evangélikus ágendában néztem meg, gondolom nagy eltérés nem lehet és nem tudtam hol keressem.

“Én  N.N. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, egy igaz Isten, hogy evangélikus lelkészi hivatásomnak teljes erőmmel és minden tehetségemmel megfelelni igyekezem, az Úr Jézus Krisztus evangéliumát a teljes Szentírás szerint egyházunk hitvallásai értelmében tisztán és igazán hirdetem, a szentségeket Krisztus rendelése szerint helyesen szolgáltatom ki, a reám bízottakat híven pásztorolom és a lelkipásztori titkot megőrzöm...” – itt megszakítom néhány gondolat erejéig, feltételezem, hogy nem eddig találtál hibát abban ami Béla csinált, hanem az ezután következőkben, mégis azt mondtad minden pontja ellen vétett. A hitvallás ellen biztosan nem, a lelkészi munkáját még a püspök sem kritizálta, sőt több vezető is elmondta különböző formában, hogy nem a szolgálatokról van szó vagy senki nem a szolgálatokat kritizálja stb. Persze vannak néhányan akik azt is, mint például Gyurkócza Aranka, de ez már túl hosszú lenne, hogy belemenjünk és különben is vele majd más szinten tárgyalunk. Te még nem süllyedtél olyan mélységekre, mint ő és remélem nem is fogsz. Na most jön az eskü folytatása, amit te oly bölcsen tudsz “egyházunk törvényes rendjét megtartom és védelmezem, egyházunk építésén nemcsak szóval hanem példás élettel és szolgáló szeretettel munkálkodom, egész lelkészi szolgálatomat odaadó hűséggel végzem Isten dicsőségére és embertársaim üdvösségére. Isten engem úgy segéljen. Ámen” Gondolom, hogy te nagyon büszke vagy magadra, hogy betartod a törvényes rendet és Béla nem. Elgondolkoztál azon, hogy 1949-es statútum (ami szerint Béla lelkésznek esküdött és ami szerint létezett kerületi közgyűlés amit a püspök önkényesen eltörölt) csak 2008-ban vesztette érvényességet az új mindössze 10 oldalas statútumunkkal? Hol jön itt a képbe a Kánon ami szerint püspököt választottunk, Dávidot és Bélát állítólag kitették és amely paragrafusait előszeretettel használgatjátok és idézgetitek, bár soha nem jutott jogerőre? Nem látom, hogy ebben a kérdésben megszegte volna Béla az esküjét. És te? Vajon nem-e tartozik az egyház rendjébe az, hogy a törvénytelenségeket kiküszöböld, a hitvallásunkkal szöges ellentétben álló diktatórikus megfélemlítő püspöki vezetés ellen tiltakozz és egy olyan egyházat akarj amiben lehet tárgyalni, beszélni, nemcsak akkor ha fizetsz és nem csak úgy, hogy a te neved kuss és megvonom tőled a szót... Négy év óta a püspök nem méltóztatik Aradra fáradni, mert a püspöki tanácsos szerint az Aradiak nem érdemlik meg, Gyurkócza Aranka szerint a püspök nem akarja bemocskolni sem a személyét sem a püspöki címét velünk. Hát ezzel a magatartással, az állandó hazugságaival, a meghamísított jegyzőkönyvekkel vajon nem tette ezt meg? És mit gondol mi bepiszkítanánk a kezünket vele? Mit gondol itt vandálok élnek és nekitámadnak? Egyelőre minden lelkészt határozottan de minden cirkusz, vagy testi erőszak nélkül küldött el a gyülekezet.

Őt viszont kifejezetten hívtuk több ízben is. Gyávaságának meglehetősen silány takargatása ránk hárítani a hibát, hogy nem jött el. Ha a legelején hajlandó figyelembe venni a gyülekezetet, a presbitériummal tárgyalni és nem dugott körülmények között behálózni néhány gyülekezeti tagot, hogy írjanak feljelentést Béla ellen, akkor már régen pontot tehettünk volna sok mindenre, de nem ez volt a cél. A cél az volt, hogy eltávolítsák azokat akik más véleményen vannak és így mégjobban megfélemlítsék a már amúgy is rettegő lelkészi kart.

A példás élettel kapcsolatban, mindannyiunknak lehet hibája. Nehéz sorsa van egy lelkészcsaládnak, hiszen a parókia falai üvegből vannak, de úgy érzem ezen a téren sincs szégyellnivalónk. Vajon más lelkészeknek se, akik részegeskedők, házasságtörők, “másak” – így mondják elegánsan azt hiszem, ceruzával vezetik a kasszakönyvet, nem adnak nyugtát az egyházfenntartói járulékok befizetésére és sorolhatnánk? Mi van akkor amikor Daragus Endre szerint Tóthpál Dávidot fejjel lefele kéne keresztre feszíteni, szurkot önteni rá és forró cigarettát dugni a szájába - ő jó lelkész. Vagy Domokos Jenő aki alaptalan pletykákat és rágalmakat hirdetett ki a bácsfalusi templomba a hirdetések alatt Tóthpál Dávidról és családjáról, egyebek között, hogy a sógornőm egy tállal a kezében koldult a templom előtt  gyermekével, ezt állítólag valaki látta, de nem ő persze. Vagy -20 fok hidegben lezárta a Dávidék fűtését vagy lekapcsolta az áramellátást, minden napra tartogatva valamit amivel sanyargassa őket és elmenésre kényszerítse, akkor is, ha jogilag maradhattak volna. Húsvéti evangéliumként is Dávid szapulása folyt a bácsfalusi templomban, szép nem? Ezek az emberek építik a közösséget, egyházunkat, úgy ahogy Gyurkócza Aranka kerületi börtönlelkészünk, az Adorjáni Dezső püspök (akkor még esperes volt azt hiszem) által is hamisnak vélt diplomájával hinti az ellenünk szóló rágalmakat és aljas pletykákat, most már nemcsak gyülekezetünkben, hanem Arad közéleti személyiségei és más felekezetű polgárai között is. Most biztos azt kérded, hogy miként állíthatom én, hogy hamis a diplomája, hiszen mindenki tudja, hogy járt Sárospatakra. Persze, és meggyőződésem, hogy kiváló minősítésekkel vizsgázott, de hogyan érte el, hogy tanítónői végzettséggel, mert a diakónussá (a használatban lévita volt, de az akkor érvényes 1949-es statútumban diakónus szerepel) szentelés érvényes és törvényes és jogos és minden amit akartok, de az egy felszentelés, megbízatás és nem egyetemi diploma. És akkor egyetemi diploma hiányában, hogy lehet posztgraduális fokozatot tenni börtönlelkésszé? Valahogy kiugrunk egy lépcsőfokot. A sárospataki Ref. Teológiát felhívhatod próbaképpen, ahogy mi is és neked is azt fogják válaszolni, hogy lévitaként nem lehet jelentkezni és teológus is csak úgy jelentkezhet, hogy Sárospatakon csak akkor diplomázhat le, ha előtte teológiai záróvizsgát tett. És itt jön a képbe a sárospataki diplomája, ahol hátul azt írja, hogy elvégezte a kolozsvári teológiát. És erre nem más, mint Adorjáni Dezső püspök hívta fel Béla figyelmét évekkel ezelőtt. Akkor más volt a helyzet, most Arankát elő kellett léptetni, hiszen így egy végsőkig elkötelezett, túlbuzgó katonát nyert a püspök, hiszen püspökünk jó emberismerő és tudja mindenki gyenge pontját elkapni és kihasználni. Aranka néni most olyan boldog a címével és az oklevelével amit lépten nyomon hangoztat, hogy bármire képes érte. A fentnevezett lelkész vagy lelkész jellegű személyek nem vétettek esküjük ellen, az egyházat építeni akarják szerinted? És hogyan, hogy oszd meg és uralkodj? Elvesztettük Zolit akit tiszta szívünkből szerettünk, és aki előbb utóbb bele kellett nyugodjon abba, hogy márpedig belőle csak akkor lesz lelkész, ha Tóthpál Bélának hátat fordít. Aztán ide küldték első vasárnap Horváth Csabát Béla helyett, pedig tudatta a gyülekezet és közgyűlés, hogy nem óhajt másik lelkészt és nem engedi be. Ki lett volna a legjobb választás, mint Csaba, mert így szegény édesapja lemondásra kényszerült felügyelői tisztségéből, Csaba és mi kellemetlen helyzetbe kerültünk és azt pletykálják mindenfele, hogy Csabát nem engedték be a templomba, ahol keresztelték stb. Nem Csaba nem lett beengedve, hanem a püspökség küldöttje, ez nagy különbség, aki ezt nem látja sajnálatos. De megteremtették a lehetetlen helyzetet, légkört? Meg.

Foglaljuk egy kicsit össze az elmúlt 4 év eseményeit. A nézeteltérés a püspökséggel apróságokkal kezdődött, semmi olyasmi, amin egy beszélgetés ne tudott volna segíteni. A püspökség részéről meg nem válaszolt levelek, nemtörődömség az aradi egyházközség problémáival szemben és enyhe diktatórikus él, mit számít az a kicsi egyházközség és mitugrász lelkésze, hiszen a püspök biztosan ül székében. Aztán külügyi tanácsosként nem hívják meg gyűlésre mondván, hogy még hivatalosan nincs beiktatva, de a neve már szerepel a külföldi szórólapokon. A külügyi dolgokhoz semmi köze, nem nyerhet bepillantást, nem dolgozhat, csak viselje a címet, bólogasson és írjon alá. Aztán elveszik tőle jogtalanul a címet, mellesleg ugyanolyan jogtalanul adták is, így utólag már örülünk, hogy nem tölt (töltött) be semmilyen plusz tisztséget a nagy értékű Kánonotok szerint. Aztán megfogalmazódik a döntés a közgyűlésen, hogy kiválunk az esperességből, önálló esperességet alapítva, így lesz az aradi egyházközségnek is képviselete a zsinaton, megyei és kerületi presbitériumban. Persze ez nem lehetséges, hogy ilyen fórumokon olyanok legyenek, akik esetleg ki merik nyitni a szájukat, vagy máskép szavaznak. A három évvel ezelőtti váradi közgyűlésen tudomásul vették az aradi gyülekezet kiválását, de egy évre rá amikor nálatok voltunk Temesváron nem került jegyzőkönyvbe amikor felolvasták az előző gyűlés jegyzőkönyvét, “kifelejtették”, pedig van olyan lelkész aki emlékszik rá, hogy elhangzott és el is mondta többé-kevésbé hivatalos helyen, remélem nem lett baja belőle. És te, te nem emlékszel? Amnéziás lettél, mint Jakab István, aki tanúként volt beidézve Béla ellen (milyen véletlen, hogy éppen ő nem? Ennél csak Gyurkócza Aranka lett volna jobb tanú)? Ami nem állt neki leírva a dossziéjában ahonnan felolvasott, arra azt mondta, nem tudja, vagy nem emlékszik. Például Béla megkérdezte (a két évvel ezelőtti temesvári közgyűlés kapcsán), hogy mit mondott Kovács Zsombor miután az aradiak kivonultak? (Tudomásunk szerint azt, hogy alakuljon újra a közgyűlés, mert számbelileg kevesebben vagyunk vagy ilyesmi) Erre azt felelte nem emlékszik. Béla megkérdezte tőle, hogy következő évben mi állt a jegyzőkönyvben? (Mert most már nem divat, mint régen, hogy 15 napon belül postán megkaptuk, most már egy év múlva hallod, vagy emlékszel vagy nem, így bármit bele lehet írni...) Jakab István szintén kitérő választ adott, hogy nem tudja, vagy nem emlékszik, valami ilyesmit. Nos remélem te emlékszel, hogy mit mondtál, ugyanis most azt olvasták fel, hogy te fegyelmit kértél Béla ellen. Így volt? Vagy ha nem volt így, miért nem javítottad ki, hogy nem azt mondtad. Ez egy érdekes kérdés és lehet, hogy örökre költői marad... Azt tudtad, hogy amikor Dávid ellen kezdték a kitámadást a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy fegyelmit kérnek ellene, mert tiszteletlenül beszélt az esperessel. Székelyné Fehér Csilla lelkésznő felállt és azt mondta, hogy miként lehetséges, hogy ez áll a jegyzőkönyvben, hiszen ez az incidens a gyűlés után jó idővel történt. - Ja, akkor kijavítjuk... Létezik ilyesmi? És igen létezik, de ezek a személyek törvényesen járnak el és nem mondanak ellent a lelkészi, jegyzői esküjüknek...

Ami a temesvári közgyűlésen történt és szerintetek botrányos volt, mármint a viselkedésünk, gyere nézzük meg. Botrányos, hogy Béla hazugnak nevezte a püspököt, igen az én felfogásomnak is kicsit erős én azt mondtam volna, hogy füllent, vagy elferdíti az igazságot, vagy letagadja amit mondott, de ez nagyjából ugyanaz, csak finomabban. Az vajon nem botrányos, hogy a püspök hazudik, csak az, hogy ezt Béla kimondta? (A császár új ruhája című Andersen mesét biztosan ismered, hiszen gyakorló apuka vagy – nos szerintem Béla egy nagy gyerek és az is marad és ezt szeretem benne, néha ijesztő az, hogy mindent kimond, de tudod mit gondol és nem árul zsákbamacskát, ez elvileg jó kéne legyen...) Aztán az nem botrányos, hogy a püspök és Fehér Attila hangfelvételt készít a beszélgetésekről csak az, hogy egy mitugrász kis lelkész leleplezte? Legalább annyi javulás beállt, hogy azóta az asztalra teszik a mikrofont, ez sokkal megnyugtatóbb, legalább tudod mihez tartsd magad. De azért én résen lennék, ha lelkészként magánbeszélgetést folytatok a püspökömmel... Az is botrányos, hogy tiltakozunk a meghamisított jegyzőkönyv ellen? Az nem botrányos, hogy ti aláírtátok és még annál is inkább nem botrányos, hogy egyesek megszerkesztették úgy ahogy ők akarták és nem ahogy elhangzott? Botrányos, hogy kivonultunk amikor nem kaptunk szót az egyetlen olyan helyen ahol a gyülekezet tagjai elvileg szót kaphatnak, de az nem botrányos, hogy még ott sem szólhattunk, ahol jogunk lett volna? Ami az ordibáló kivonulást illeti, gyülekezetünk presbiterei voltak jelen, túlnyomó többségben idős emberek és/vagy nők, senki nem ordibált, egyszerűen kivonultunk, az igaz, hogy néhányan kiáltották utánunk, hogy menjetek csak Fideszesek, de máig sem tudom, hogy ez pozitív vagy negatív volt, gondolom negatív. Ami az öltözködést illeti Bárdi János tényleg háromnegyedes nadrágban volt (nem rövidnadrág!!!-ahogy Aranka terjeszti) és hózentrógerrel (magyarul nadrágtartó), csak azt nem értem, hogy ezáltal miért a közgyűlést nem tisztelte meg. Nem hiszem, hogy bűn nadrágtartót hordani és bár sose voltam és nem leszek túlsúlyos férfi, mégis nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen esetben valaki, hogyan vegyen nadrágot nadrágtartó nélkül. Amennyire emlékszem fehér felsőben volt. Ha nem akartuk volna megtisztelni a közgyűlést mindnyájan mehettünk volna fürdőruhába, mint a francia tiltakozó teológusok, mózestáblával a derekukon, de nem ez volt a cél és azért, mert egyik presbiterünknek más felfogása van az öltözködési normákat illetőleg, nem értem miért kell ez az egész csoport ledegradálását jelentse, főleg egy olyan világban ahol szexuálisan “más” személyek lehetnek lelkészek, külföldön még püspökök is. Manapság már ilyen apróságokon nem áll meg senki és akkor megállunk egy nem is túl extrém öltözködési formán? Ne haragudj, de én téged sokkal normálisabbnak gondoltalak és ezek a szavak, egy az egyben a Gyurkócza Aranka tollából származnak, aki inkább nézne körül a saját háztáján, még az öltözködés terén is... Ennyit a temesvári közgyűlésről.

A 4 év összefoglalásaképpen: számtalanszor írtunk presbitérium, közgyűlés nevében, hogy jöjjön a püspök, tárgyaljunk, de ahogy te kaptál választ, úgy kaptunk mi is. Legutoljára tavaly augusztus végén jártunk Kolozsváron és iktatott iratot tettünk le amiben azt kértük, hogy találkozni szeretnénk a püspökkel, erre sem kaptunk választ. A püspök úr állítólag nem volt otthon bár az autója közben megérkezett, de ha mégsem, azóta több, mint egy év telt el, bizonyára talált volna alkalmat, ha akar fogadni minket. Úgy hallottam, hogy őszentségéhez 20 nappal előtte kell bejelentkezni, azóta már sokszor eltelt ez az idő is... Tehát a bűnünk olyan mértékű, hogy nem kapunk lehetőséget sem a tárgyalásra, sem a meghallgatásra. Pedig amióta Tőkés László és Markó Béla kezet fogva mosolyognak ránk a plakátokról, úgy gondolom semmi sem lehetetlen. Na persze, a mi esetünkben a püspök urat ehhez semmi érdek nem fűzi. Nálunk az a lényeg, hogy a püspöki funkció maradéktalanul respektálva legyen és nem a Szentírás. Sem az, hogy “ne menjen le a nap a ti haragotokkal”, sem az, hogy hetvenszer hétszer is meg kell bocsáss felebarátodnak, sem az, hogy a békességet keressük. Persze ti azt mondjátok Béla kezdte és csinálta magának. Így igaz és máig kitartunk és amíg kell az igazunk mellett, de a püspök a maga hatalmasságában tudott volna csak pontot tenni a kérdésre, ha akar tárgyalni, de evidens, hogy nem akar. Mátyás Attila azt mondta szerdán, hogy nem a püspök kompetenciája, hogy Aradra jöjjön most. Ezt nem értem, hogy lehetséges, de arra csak van kompetenciája, hogy Kolozsváron fogadjon...

Azt is mondjátok, hogy az aradi közgyűlés túllépte a hatáskörét. Tudtunkkal a közgyűlés a gyülekezet legfelsőbb szerve. Minden döntés a gyülekezettel kapcsolatos volt, nem arról szólt, hogy mennyi legyen a püspök fizetése, vagy hány alkalmazottja legyen, vagy tegyen-e vasrácsot a püspökség elé, szereltessen interfont és alkalmazzon két éjjeli őrt is, meg kamerákat, hogy védje és óvja, ezt megtette amúgy is (kitől? mitől fél?), de ha ezzel kapcsolatban döntünk, valóban túlléptük volna a hatáskörünket. A meglévő döntéseinkben nem látom miben léptük túl, de talán majd valaki konkrétabban is elmagyarázza, mint a betanult sablon szövegét, hogy túllépte a hatáskörét és pont. Mi állítólag túlléptük a hatáskörünket, de az nem baj, hogy az egyház törvényei nincsenek összhangban az állam törvényeivel? A törvénytelen és jogilag nem létező Kánonotok állandó szajkózása azt az érzetet kelti bennem, hogy a lelkészi kar, vagy legalábbis a vezetők, nem Istennek szolgái, hanem a törvénytelen kánon rabjai. Mindenetek ez a Kánon. Remélem azért nem emeltétek az egyetlen Kánon, azaz zsinórmérték, a Szentírás fölé. Gondolom láttad a Luther filmet és emlékszel rá amikor azt mondta nem kánonnal és törvényekkel, hanem a szentírással és a józan ésszel győzzék meg. Hol szerepelt Béla cselekedeteinek megítélésében a szentírás vagy a józan ész? Legfeljebb ott, hogy nagyon is józanul úgy gondolták, hogy Bélát el kell hallgattatni, el kell távolítani, de előtte jól lejáratni, előbb bolondot majd tolvajt csinálni belőle, nehogy másokat is megfertőzzön. Normálisnak találod, hogy egyesek szerint (és egyházi vezetőktől kapták az információt) Aradon volt pénzügyi ellenőrzés és komoly visszaélések miatt fegyelmizték ki Bélát. A Béla elleni öt pont közül egy sem anyagi természetű, véleményem szerint azért, mert azt könnyű lett volna papírokkal bebizonyítani, hogy rágalom, viszont az aljas mocskolódást már nem tudod lemosni magadról. Ha elcsitulnak a dolgok, bármilyen irányban is, a kételyt az emberekből már nem olyan könnyű kitörölni és ez a püspök mocskos tervének része volt, Aranka és Fehér Attila végrehajtásával. Tényleg olyan bolondnak képzeled Bélát, hogy megcsinálja azokat amiket terjesztenek róla? A fegyelmi végén még ott áll, hogy majd kivizsgálják az anyagi oldalt is. Tehát majd. És miért? Hogy bármit mondani lehessen úgy, hogy ezért nem kell felelősséget vállalni?

Szomorú, hogy pont neked kellett ezeket leírnom, hogy te vagy az aki Bélának a hóhéra kell, hogy legyél. Gondolom rájöttél közben, hogy nem minden neked szól, de mivel nyílt levél, ez egy lehetőség, hogy egy helyre kerüljön sok minden. Mindent nem lehet leírni. Magát a fegyelmit, a nevetséges bohóckodást és megjátszott forgatókönyvet, a hamis bírókat, a jogtalanul felszólaló ügyvédnőt, aki szintén nem kellett volna szóljon mégis ő valahogy szólhatott, hogy a fegyelmi teljes anyagát mai napig nem kaptuk meg, hogy a püspök írja a feljelentést, de ő a fegyelmi bizottság elnöke, a másik feljelentést Fehér Attila írja és ő a koronatanú, meg, hogy Béla rosszindulatúan értelmezi az egyházi vezetésben levő jogi lyukakat (akkor van lyuk vagy nincs lyuk? – csak az értelmezéssel van baj?) meg a sok más anomáliát ahogy ez a fegyelmi lezajlott és voltak bólogató aláírók akikkel ezt végre lehetett hajtani, túl hosszú, hogy belemenjünk és úgy gondolom, hogy ez Béla feladata, sőt kötelessége, hogy leírja és világszerte szétküldje. Kíváncsi vagyok mit szólnak a külföldiek a mi demokratikus fegyelmi eljárásunkhoz és tárgyalási képességünkhöz. A süket a némával sem tárgyalhatna jobban!

Mindezek ellenére talán még mindig lehetne tárgyalni. Nem itt, hanem semleges terepen. Javasolnám például a Riga hotel vendéglőjét a temesvári úton, de ha ez valamelyik vezetőben esetleg kellemetlen érzéseket ébresztene, lehet a Central vagy a Parc hotel, vagy ahol ti összegyűltetek szerdán Aranka és táborával a Jelen Ház vendéglőjében. Szerintem mindig van lehetőség megbeszélni valamit és pontot tenni, újrakezdeni, ha mindkét fél akarja. Egyelőre a püspök uratok annyira biztosan ül a székében (nem tudom milyen háttér biztosítja számára ezt a nagy nyugalmat, hogy bármilyen törvénytelenséget elkövethet), hogy úgy érzi nem kell tárgyalnia, ha időközben mégis megváltozott a véleménye, mi hajlandók vagyunk tárgyalni, amíg még lehet. Ha már az állam dönt akkor vége lesz, így vagy úgy, de akkor már nem lesz miről tárgyalni. Mi fel vagyunk készülve, hogy veszíthetünk, mert a korrupció hatalmas méreteket ölt, de ők fel vannak készülve, hogy esetleg egyszer még az igazság is győzhet és akkor mi lesz? Mindegy milyen okból, de ha még akarnak tárgyalni érdemben és nem irodát átvenni, akkor mi készek vagyunk.

Ha úgy gondolnám, hogy te ugyanolyan vagy, mint ők nem is írtam volna neked. Viszont nagyon jó úton vagy, hogy azzá válj. Azt mondtad Béla rúgta fel a barátságotokat, de pontosan mikor? Fájlalod, hogy megjelent a neved a lutheran.ro-n, de azelőtt te már kifegyelmizted, aláírtál ellene és nem hívtad fel, nem kérdezted meg, hogy mit csinál, miért csinálja, szívesebben hallgattál másokra. Aztán elvállalod, hogy helyettes lelkész leszel Aradon, elveszed a gyülekezetét, átveszed az irodát és magyarul a hóhérja leszel, mert te vagy a defacto végrehajtója a püspöki intézkedésnek. Gondolom ezt nem mind barátságból vállaltad?  Az utolsó személy vagy aki eszembe jutott volna, hogy ilyen módon ellenünk támadjon. Gondolom nem önként jelentkeztél, de van szavunk rá a magyar nyelvben, hogy valamit visszautasítsunk ha akarunk, hiszen a NEM, szinte az első szó amit a babák kimondanak, de világos, hogy nem akartad visszautasítani. Gondolkoztál-e már azon amit vasárnap kérdeztem tőled, szerinted elment volna Béla fegyelmizni ellened, elment volna-e Béla elvenni tőled a temesvári egyházközséget? Ha te nem mersz válaszolni magadnak, akkor én fogok. NEM, SOHA NEM MENT VOLNA!!! A lutheran.ro-n továbbra is megjelennek majd az események és ha te továbbra is vállalod a püspökség által rád ruházott feladatokat, továbbra is ott lesz a neved. Horváth Csaba tollából olvastam az Evangélikus Harangszóban a farsangi szokások kapcsán, hogy aki sárral dobálózik maga is sáros lesz. Ez egy nagy igazság és ez mindkét félre érvényes. Erre fel kell készülni, sajnos ezt mi nap, mint nap átéljük, de ezt vállalni kell, ha tudod, hogy igazad van. Ha te annyira meg vagy győződve Béla bűnösségéről és úgy gondolod, hogy ő mindenben tévedett, akkor nem kell érdekeljen amit mondunk, de ha van szemernyi kételyed is át kéne gondold, hogy nem-e érdemlünk meg legalább egy meghallgatást. Lehet, hogy túl nagy elvárásaim vannak, de felhívhattál volna, hogy vasárnap jössz és neked ezt meg kell tenni. Hozzánk még az a bizonyos körlevél sem jutott el, mert mi már a körön kívül vagyunk. Mi nem tudtuk biztosan, hogy ki fog jönni, csak pletyka szinten találgattunk. De mindegy, hogy mi volt, ha beszélgetni még tudunk és akarunk, akkor megtaláljuk a módját, ha nem akkor találunk kifogást. Ennek figyelembevételével gondold el, hogy egyeztetünk-e találkozót vagy sem.

Ami minket illet, természetesen sokat tévedtünk, sok mindent másként kellett volna, de ez a lényegi dolgokon nem változtat. Bélának sátrat kellett volna verni a püspökség udvarára a presbiterekkel együtt és nem jönni el amíg nem állnak velük szóba. Sok mindent lehetett volna másképp, de soha senkinek nem volt érdekében erre felhívni a figyelmünket, vagy a tényekről beszélni.

Te felvállaltál egy dolgot aminek következtében egymással szembe kerültünk. Eddig sem nagyon cenzúráztunk az írásainkat, de ezután a határ a csillagos ég, mivel már a ti részetekről veszteni valónk nincs. Nem tudom még mennyi harc és csúnya dolgok, sértegetések fognak elhangzani közöttünk és mi vár ránk, de egyet tudok mondani én mindig úgy fogok emlékezni rád, mint arra a Zsomborra, akit 13 éves koromban megismertem és mindig testvéremként szerettem. Nagyon sokat tettél már ellenünk, de úgy érzem a java még hátra van, ezért küldtek téged, mert a püspök nem tudja elviselni a barátságot a lelkészei között, csak rivalitást, ellenségeskedést, félelmet. Ahogy már mondtam neked én ezt a Zsombort nem ismerem és nem is kívánom megismerni. A magam részéről én megbocsátottam neked és imádkozom érte, hogy “hetvenszer hétszer” is meg tudjak majd bocsátani neked. Ezért is ajánlom neked is a Mt 18, 21-22 verseket, de tovább is érdemes elolvasni. Nemrég még nagyon épületes és jó prédikációt hallhattunk tőled a rádióban ezen igéről, remélem a gyakorlatba ültetéssel sem lesznek gondjaid, hiszen nem tudom melyikünknek van több megbocsátani valója, de nem is ez számít. Tudom, hogy te igazán hívő lélek vagy és nem úgy, mint sajnos sok kollegád. Ha imádkozol és magadba nézel ezt a jelenlegi helyzetet illetően az Úr biztosan nem marad válasz nélkül. Csak Nála keresd a válaszokat és ne a kánonotokban és akkor megnyugodhat a szíved. Én ezt tettem és csak így tudom elviselni az utcárakerülés gondolatától elkezdve, a lejáratási hadjáratokat. Imádkozzunk egymásért, mert csak az Úr tudja mi vár még ránk!

Az István a király rockopera egyik különleges gondolata az, ami nagyon foglalkoztat a kezdetektől “Mondd mennyit ér az ember, ha bűntelen, de gyenge?

Mondd mennyit ér az ember, ha készül véres győzelemre?” Az, hogy “Hol a határ?” ebben a kérdésben, csak a szívünk szabhatja meg. Sajnálatos, hogy ide jutottunk, de mi meg vagyunk győződve az igazunkról és mi nem állunk meg és nem hallgatunk el még ha a végső földi győzelem a tiétek is lesz. Még mindig ott van Európa és végül de legfőképpen Isten ítélőszéke, ahol nekünk is, nektek is felelni kell. Akkor csakis az Úr irgalmazhat mindannyiunknak és milyen jó, hogy ő irgalmas és nem a kánon paragrafusai közül fogja kikeresni a választ, hanem ingyen kegyelemből, hit által!

Az Úr legyen mindannyiunkkal!

Tóthpál Renáta